Miközben írtam a Siker-lecke 5. részét, nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a saját helyzetem javításához éppen olyan ember kell, mint Ofer Brayer. A tükör, amely a valóságot mutatja, és még vissza is beszél, ha netán elszállnék az objektivitás talajáról.

A dolog sokkal könnyebben ment, mint gondoltam. Az Oferrel folytatott személyes beszélgetés volt a biztató kezdet, hiszen akárkit nem fogad el mentorálni, ami erősödött megismerve a csoport tagjait.  Négy hónapon át közösen dolgozunk azon, hogy eljussunk oda, ahová képességeink szerint már el kellett volna jutnunk, de valamit mégsem csinálunk elég jól, ha ez nem sikerült.

Félreértés ne essék – itt mindenki több pénzt is akar keresni, nem holmi idealisztikus elismerésre vágyunk. Álszerénységről szó nincs. Egyetértünk abban, hogy miközben a munkánk alapja, hogy a körülöttünk levő világ jobb legyen – tikun olám ( תיקון עולם) – a tisztességes munkát arányos anyagi elismerés kell kísérje.

Szerdánként találkozik az egész csoport Oferrel – kőkemény három óra – ezen felül pedig minden lehető alkalommal, ketten-hárman jövünk össze, hogy a közös gyakorlatokat elvégezzük: vannak olyan elemzések, amelyeket önmagában az ember egyszerűen nem képes megcsinálni. Ezen felül, napi két-három órát kell arra szánni, hogy a hétről-hétre nehezebb „házi feladatokat” elkészítse. Ezek valójában, önismereti gyakorlatok, egy nagyon speciális tematika szerint épülnek egymásra.

Ofer tizenhat éven át fejlesztette ki ezt a módszert. Látszólag borzasztóan egyszerű, az ember lelkesen hallgatja az első órák előadásait, majd amikor leül, hogy megcsinálja a házi feladatot, akkor jön rá, hogy milyen nehéz  a saját agyában, lelkében kotorászni, a megfelelő válaszokat megtalálni. Ezért kell a csoport, csupa intelligens, válogatott ember, akik egymást segítve haladnak előre. Igaz, az izraeliekben eleve van egyfajta együttműködési készség (nem ismerik a szomszéd tehene is dögöljön meg értelmetlen irigységét), de az, hogy ilyen elemi erővel működik a csoporton belül, kétségtelen, Ofer karizmatikus képességének is köszönhető.  A módszer alapvető eleme, hogy nem akarja megváltoztatni az embert, csupán megismertetni önmagával, a motivációival, és az akadályokkal, amelyekben rendszeresen belebotlik. Azért, hogy tudatosan ki tudja kerülni, hogy a benne lévő képességeket a lehető leghatékonyabban ki tudja bontani, vagyis elérje a vágyott sikert.

Az elmúlt hónap eszelős tempóban telt, a munka mellett szinte csak a reggeli sport maradt meg, minden más hátrébb került. A változás nem feltétlenül rossz, bár az időmet percre be kell osztanom, de ez fegyelmez, és erősíti az elhatározást, hogy „bérrabszolgaságom” biztonságát feladjam – az éves szerződésem lejárta egyben ennek az életszakasznak a végét is kell jelentse. Négy és fél hónapom maradt arra, hogy miközben napi 9-10 órát dolgozom, és az Ofer-tréningen kiköpöm a lelkem, az újfajta önállóságom alapjait is megteremtsem.

A munkahelyemen is érzik, hogy valami megváltozott az utóbbi időben. Amikor bejelentettem, hogy szerdánként pontban ötkor el kell mennem, nem úgy, mint a többi munkanapon, amikor  hat óra helyett olykor 7-ig, 8-ig is dolgozom, óhatatlanul el kellett mondjam azt is, hogy miért. A főnököm  elcsodálkozott: El akarsz hagyni minket? – kérdezte, és amikor erre igenlő választ kapott, furcsán nézett rám, hiszen sosem panaszkodtam, reggelente mindig mosolyogva köszöntöm és rendesen végzem a munkámat. Az is igaz, hogy elismerését nem csak szóban, hanem a fizetésemen felüli bónuszokkal is kifejezte ez alatt a hét és fél hónap alatt, ám önállóan a sokszorosát kerestem már hat évvel ezelőtt is és szabadon rendelkeztem az időmmel. Ofer Brayer kapcsolati rendszerével pedig olyan megrendelőkhöz igyekszem eljutni, akiknek pontosan arra van szükségük, amit szakmai tapasztalatommal én tudok nyújtani nekik.

Comments Closed