Hazalátogatás

November közepén három estén át Agi Mishol volt az Izraeli Kultúrális Intézet vendége. Angol, héber és magyar est volt.

Legutóbbin tudtam csak részt venni – sajnálhatom, mondták ismerősök, mert a héber-est volt a “legköltőibb”. Lehet, ám a magyar est igazán emberi oldalát mutatta meg a költőnőnek, és számomra ez éppen elég izgalmas volt. Különösképpen azért, mert akikkel egy pódiumon ült – mindannyian kíváló magyar alkotók – különböző módon reagáltak az egyszerű izraeliségre, amely Agi Misholból áradt.

Szántó T. Gábor igyekezett elméleti – filozófiai módon megközelíteni a dolgot, az univerzalizmus és a partikularizmus felöl, hosszú körmondatokban feltett kérdésekkel, amelyekre a vendék nagy szemeket meresztett, és a végén, udvariasan megkérdezte, hogy mi volt a kérdés? Nem azért, mert annyira elfelejtette a magyar nyelvet, hanem mert az ő gondolkodásától oly mértékben idegen az ilyen megfogalmazás.

Azok számára, akik héberül és magyarul is értenek, kifejezetten szórakoztató volt, ahogy Szántó egy öt-hat percig tartó kérdését Uri Asaf lefordított héberre, néhány tőmondatban. Ő sem azért, mert nem tud eléggé héberül vagy magyarul (magyarul ír verseket, bár Izraelben született és élete javát ott élte), hanem mert annyira más az izraeliek gondolkodása.

Agi Mishol válaszai végtelenül egyszerűek és közérthetőek voltak, mint versei. Ima helyett verset ír, vidéken él, jól érzi magát a bőrében, és el kellett érjen egy kort, egy bizonyos távolságot a gyerekkortól, hogy tudjon írni arról, ami az otthon lehetett volna, de a sorsa úgy alakult, hogy nem lett az.

Kornis Mihály, mint mindig, most is brillírozott a versek (magyar) felolvasásában. Az ő kérdései a körül forogtak, hogy milyen Izraelben élni, ahol zsidónak lenni nem valami istencsapás, amivel ő egész életében bírkózik…  Agi Mishol szavaiból kiderült, hogy az izraeliek nem csak háborúznak, ingatlanbizniszelnek,  hanem verseket is olvasnak.

A héber nyelv, amelynek  Arthur Koestler nem sok jövőt jósolt,  bizony alkalmas arra, hogy mai költők gondolatait is kifejezze. A Tóra nyelve, a maga szimbólumokkal teli összetettségében különösen alkalmas arra, hogy egyszerű szavakkal bonyolult érzelmeket és kapcsolatokat fejezzen ki. Példát is mondott arra, hogy micsoda gazdagság bontakozik ki minden egyes szóból azáltal, hogy azonos “gyökérből”  sok-sok ige, főnév vagy melléknév származik:   Az irgalom szó héberül :  רחמים  a szó gyökere: רחם , ami anyaméhet jelent egyébként… vagyis – mondta a költőnő, a hébert  “az Isten is”  költészetre teremtette.

Búcsú

Anyámnak, Fried Klárának, z.l.

A szerény szertartásra
kiküldött tisztviselő
átadta a papírokat.
Te, akinek soha nem volt bizonyítványa
egyszerre halotti bizonyítványod lett,
igazi, címeres,
mint azok, kik mindenből
kitüntetéssel vizsgáznak.

Azt is megkérdezték, vajon szeretném-e
ha átírnák apám halotti bizonyítványát.
Aztán magára hagyta a sírkő ikreket,
egymás mellett,
és csengetett.

Kint az utcán
úgy lépkedtem,
mint egy kislány,
aki papírszülei kezét fogja,
kik a szélben zizegnek.

Uri Asaf fordítása

Agi Mishol a modern izraeli költészet kiemelkedő alakja, 2009-ben publikálta Hazalátogatás című versciklusát, amelyben  visszatér magyar származású Holokauszt-túlélő szülei házába és világába.

Agi Mishol Erdélyben született és gyerekként vándorolt ki Izraelbe. Irodalomtudományból diplomázott a jeruzsálemi Héber Egyetemen. Később egyaránt dolgozott középiskolai és egyetemi tanárként is a Héber, illetve a Tel Aviv-i egyetemen. Jelenleg a Tel Aviv-i “Alma” főiskolán tanít. A nemzetközi költő fesztivál művészeti igazgatója és írói kurzusokat tart a különböző egyetemeken. 1995-ben elnyerte a kormányfői díjat, 2001-ben a Kugel díjat és 2003-ban a Yehuda Amichai díjat. Verseit számos nyelvre, köztük magyarra is lefordították.”

Comments Closed

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.