Itthon – hatvan mínusz_2013(1)

Tel-Aviv  Kikar Hamedina

Tel-Aviv Kikar Hamedina

A kettős identitású embereket rendszeresen megkérdezik, hogy melyik fontosabb…

Magyar zsidó vagy zsidó magyar? Pláne, ha izraeli állampolgár is…

Döntse már el, hogy melyik inkább!

Ilyenkor többnyire azzal védekezünk, hogy egy anya sem tud dönteni, melyik gyerekét szereti jobban…

Másként szeretjük a gyerekeinket nem kevésbé vagy jobban, hanem másként.

De ha most valaki megkérdezi, hol érzem magam jobban, hol szeretek lenni,

hol vagyok boldog ?

akkor egyértelműen rávágom:

itthon – Tel-Avivban !

Most, június 18-án, 18 nappal a hatvanadik születésnapom előtt, ugyanolyan meleg volt Budapesten mint Tel-Avivban, ugyanúgy sütött a nap, ugyanannyi pénz volt a zsebemben (persze, valójában a bankszámláimon), ami ráadásul Pesten sokkal többet ér, még ma is, de ahogy feltűntek Tel-Aviv fényei, miközben a repülő ereszkedett lefelé, megdobbant a szívem – hogy szeretem ezt a várost, milyen jó ide megérkezni !

Pedig ahol ezt a napot, a 19-ét, befejeztem, a Dubnov 8 nevű sznob étterem teraszán, most pocsék a kiszolgálás,  negyed óráig rám se nézett senki, majd amikor odamentem a pincér-elosztó pulthoz, hogy ez azért túlzás, akkor megígért a főpincér egy remek goláni vörösbort, majd megint eltelt 10 perc  és semmi. Az nem mentség, hogy a teraszon éppen egy 20 fős születésnapi társaság foglalkoztatta az összes pincért.

Ugyanakkor, az a srác, aki 15 perc múlva kihozta a valóban fantasztikus vörösbort, ebben a mediterrán szaunában pincehidegen, ahogy kell, szóval, nem lehetett haragudni rá, mert olyan édesen mosolygott,  miközben sűrűn elnézést kért…

Ez Izrael !

Nem tökéletes,

de teljességgel élhető !

Comments Closed

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.