2_noah – נֹחַ

Az özönvíz, ami e heti szakaszunk fő támája, Magyarországon, ezen a héten, gyilkos, vörös iszapként lepte el a vidéket – útjában minden élőlényt kiírtva.

noah… – Noé…

(Mózes 1.könyve – 6.fejezet.9.bekezdéstől – 11.fejezet.  végéig)

A tórai történet a Mindenható haragjától eredeztetni az özönvizet. Abban a felfogásban, amely szerint a Mindenható az a nagy  kozmikus rend, amelyet megismerni még mindig csak nagyon kevéssé volt képes az emberiség, ez a harag leírható olyan jelenségekben, amelyek során a természet “visszaveszi” az ő részét, megmutatja, hogy ki az Úr a Földön.

Ez a “környezetvédő hetiszakasz” Bábel tornya építésének meghiúsulásával és az Úr-Kaszdimban megszületett Ávrahám és Szárá színre lépésével ér véget. Közben hosszasan olvashatjuk az egymást követő nemzedékeket, amelyek csupa matuzsálemi kort megélt szereplőben gazdagok, bár a 6.szakasz 3.bekezdésében már egyszer kinyilvánította a Teremtő, hogy az ember élete véges, és az 120 esztendő. Mégis, ezek az ősapák hihetetlenül sokáig éltek, maga Noé 950 évig (9.fejezet. 29.bekezdés) és mintha földi pályafutásuk egyetlen célja az lenne, hogy utódokat nemzenek. A tórai időszámítás furcsaságaiba majd egy későbbi bejegyzésben térek ki, mert ezen a héten, az ami történt a vörös iszappal, kínálja az összevetést az özönvízzel.

Bár a tórai történetben az emberi gonoszság megsokasodása a kiváltó ok, és a bűnösök pusztulnak el az özönvízben, szemben azokkal a védtelen lakosokkal, akiket az ajkai iszaptározó gátszakadása tett tönkre, a dolog gyökere hasonló – az ember viszonya a természettel. Az ember kihasználja, élete jobbá tételében felhasználja a természet adta lehetőségeket, és közben elfeledkezik a mértékről. Arról, hogy tiszteletben tartsa a természeti törvényeket, amelyek akkor is hatalmasabbak nála, ha látszólag az ember uralja őket.

A 2004 végén történt cunami-katasztrófát azok élték túl, akik tudtak arról a természeti jelenségről, hogy amikor a tenger visszahózódik, akkor rövidesen mindent elönt és ezért minél magasabbra kell menekülni. Vagyis az a tudás vált  életet mentő értékké, amely a természet megfigyelésén és erejének tiszteletén alapul.

Sokunk azt sem tudta, hogy  a timföldgyártás melléktermékeként vörös iszap-tó van az országban, amely  környezetéhez való viszonya, a tények ismeretében elég kétséges. A katasztrófa-elhárítás után a felelősség kérdését is tisztázni kell, de a közvetlen felelősökön túl, bizonyos értelemben mindannyian hibásak vagyunk abban, hogy ha környezetünk minősége csak egy szűk határom belül fontos.

Nem elég a lakásunkon belül, a házban, vagy a településünkön kikövetelni a környezetbarát megoldásokat. Ha tőlünk távoli helyen küzdenek egy szemétégető építése ellen, vagy a folyószennyezés ellen tiltakoznak – az is a mi ügyünk kell legyen, mert ahhoz, hogy eredmények születhessenek össze kell fogni a “noéknak”.

A noah szó jelentése melléknévként kényelmes, igeként ugyanaz a gyökér: nun ( נ )- chet (חַ ) pihen jelentéssel bír. Az az emberiség, amely “kényelmesen” illeszkedik a természetbe, az számíthat a természet áldására, hosszú életre, sok-sok utódra.

A mértékletesség a hetiszakasz  záró részében megjelenő építést illetően is visszatér: Bábel tornya, amely az emberi kivagyiság szimbóluma, és ami éppen ezért kudarcra van ítélve.

Aktuális magyar példa e tekintetben sem hiányzik: a budapesti belvárost Zeppelinnel megfejelő projekt elleni zsigeri ellenszenv éppen abból adódik, hogy a környezetét semmibe veszi a terv!

Comments Closed

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.