Öregségi program

A workshopok közül, amelyeket Budapesten tartok, időről-időre, az első címe: Álmodozás helyett tervezz!

holttenger1

 

A tervezés mindig része volt az életemnek, de azt a szintű tudatosságot, amelyet igyekszem átadni a workshopokon, négy évvel ezelőtt tanultam a mentoromtól, Ofer Brayertől. Ennek jegyében terveztem meg az életemet az elkövetkezendő 10 évre, abból visszabontva 3 évre, illetve minden évben kitűzöm az éves programot, amit a végén értékelek, és az értékelés alapján módosítom a következő év teendőit.

Magyarul: állandóan a saját akaratom kontrollja  alatt tartom az életemet, nem hagyom magam sodródni! A kitűzött célok nem holmi “álmok”, hanem olyan célok, amelyekért ugyan keményen kell dolgozni, de reálisan meg lehet valósítani őket.

December végén nagyon rosszul éreztem magam, annyira hajszolt voltam, hogy teljesen belebetegedtem. Egy ponton úgy éreztem, hogy kell valami kapaszkodó, amivel kikecmergek a depresszióból – elővettem a 2012-ben készített 10 éves életprogramomat. Nem azért, mert eleddig nem csináltam rendszeres önvizsgálatot évente, nem módosítottam azt, amit az értékelések alapján szükségesnek éreztem, de most valahogy elengedhetetlennek éreztem ellenőrizni az irányt, a kitűzött távolabbi célt…

Most bizonyára sokan kinevetnek – milyen távolabbi célja lehet egy nőnek hatvan felett?

Nem vagyok nyugdíjas, dolgozom, amíg csak képes leszek rá – de nem mindegy, hogy mit, mennyit és hogyan? Ehhez kell a jól kidolgozott terv, és időnként ellenőrizni, hogy tartjuk az irányt, vagy a körülmények oly mértékben megváltoztak, hogy az eredeti tervhez képest módosítani szükséges az elérendő célt is.

Magam is meglepődtem, hogy anno 2012-ben is csak három évre terveztem az intenzív, lakásfelújításokkal terhelt első időszakot. Mivel a programom 2013-tól indult (2012-ben több hónapon át tartott az előkészület), azt lehet mondani, hogy tartottam a határidőt – már ez év közepén elhatároztam, hogy soha többet nem építek senki másnak lakást csak magamnak, illetve a családtagjaimnak – ezzel egy nyomasztó terhet dobok le a vállamról. A tízéves program célja ugyanis az volt, hogy bármennyire munkamániás vagyok, fokozatosan könnyítek a terheken, egyre inkább csak azokat a tevékenységeket tartom meg, amelyek egyre több örömmel és lényegesen kevesebb idegbajjal járnak.

Mindenképp szerettem volna átadni a tudást, azt a három-négy évtizedes tapasztalatot, amelyet diplomázásom óta a város-rehabilitációval és a lakástervezéssel kapcsolatban szereztem. Arra gondoltam, hogy erre alkalmas lesz a www.podo-pro.hu , amit már 2010-től szerkesztek. Ma úgy tűnik, hogy a workshopok közvetlenebb és hatékonyabb lehetőséget teremtenek és a lap csak kiegészíti ezeket, legalábbis a lakástervezés terén.

Az öregségi program másik fontos célja volt addig utazni, amíg fizikailag képes vagyok rá. Ehhez nem csak kemény munkával megkeresett pénzre, hanem állóképességre is szükség van, tehát a munka mellett az aktív-intenzív szabadidőt is meg kell tervezni.

2014 legvégén a mostanihoz hasonló kimerültség vitt a Holt-tengerre, de ott és akkor megfogadtam, hogy minden év elejét három napos holt-tengeri pihivel ünneplem. Egyedül vagy társaságban – teljesen mindegy. Én ragyogóan tudom érezni magam egyedül is, de ha valaki hasonló indokkal csatlakozik hozzám – az is lehet nagyszerű program.

Jó előre lefoglaltam a repülőt, a szállást és a reménytelenség sötét óráiban ez a terv adott erőt, hogy jó lesz! Január 7-én a Holt tengernél leszek!

És most itt is vagyok.

MentésMentés

Comments Closed

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.