Siker-lecke 1.

Jó ideje nem nézek tv-t. Híradókat és bizonyos dokumentum-műsorokat az interneten, filmeket moziban, jó filmeket másodszor is, harmadszor is DVD-n. A lakásban, ahol most lakom, a nappaliban hatalmas képernyő – többnyire rádióként használjuk. Most azonban, hogy napok óta zuhog az eső  – szerda óta 145  milliméter esett Tel-Avivban – a tv, mint valami külvilági kandalló köré telepedtünk. Szerencsénkre, egész jó műsorokat kínált ezúttal.

Miként lehetünk sikeresek hat lecke alapján? (איך להצליח בשישה שיעורים) – a műsor, amelynek első részét láttam és különösen megnyerte a tetszésemet. A “formátumot” már tavaly sikerre vitte egy hasonló műsor, amelynek címe: Miként lehetünk boldogok hat lecke alapján? (איך להיות מאושר בשישה שיעורים)

Az alkotó, Eyal Doron szerkesztő, tv-re alkalmazta azt a módszert, amit a galei cahal több mint húsz éven át vitt sikerre a történelmi óra című műsorával: a professzor és az érdeklődő újságíró párbeszédét. A boldogság-sorozatban Miki Rozenthal a tanulni kész újságíró, és mindkét sorozatban Yoram Yovel a professzor. Ő képviseli a tudást, amit közérthetően, némi humorral képes közvetíteni. Eredendően pszichiáter és agykutató, de már nem először próbálja ki magát sikerrel a tudomány népszerűsítésében. Amúgy meg a híres, jeruzsálmi  Leibowitz család sarja, nagyapja volt Yeshayahu Leibowitz.

A boldogság-sorozatot nem láttam, de a siker-sorozat első része alapján utána fogok nézni, hogy megjelent-e DVD-n, és ha lehet meg fogom szerezni. Ugyanis a siker-sorozat jól van felépítve, érdekes és tanulságos egyszerre. Az alkotók nem elégedtek meg a “beszélő fejek” kevéssé vizuális koncepciójával, hanem  példákat illesztettek a szerkezetbe – olyan sikeres emberek útját követték, akik a tudományos tételeket igazolják. A professzor ezúttal Ronel Fishert, egyébként sikeres ügyvédet küldözgeti tanulmányútra.

Az első “tétel” az idő fogalmának és felosztásának elemzése, amelyet egy sikeres cégvezetőnő (יעל קרוב זנגביל, 43)napirendjén  keresztül érzékeltettek. Ezek a részek remekül példázzák a siker összetettségét, miközben valóban megtanulható néhány kitűnő módszer.

Bizonyára nem volt véletlen, hogy az időbeosztás jelentőségét éppen egy üzletasszony életén keresztül mutatták be, hiszen egyúttal a családi élet és a sikeres üzleti tevékenység összhangját is sikerül láttatniuk. A tudatos időhasználat nem jelenti azt, hogy “minden belefér” – fontossági sorrendet és határokat kell szabni. Ahhoz, hogy az igazán fontos teendőinket ellássuk, ki kell szelektálni azokat, amelyeket mások is elvégezhetnek, vagy hatékonyabban is megoldhatók – ilyen például a vásárlás. “Évek óta nem voltam a szuperben” – mondja a cégvezetőnő. Viszont az elektronikus naptárában minden nap 2-3 óra kizárólag a családdal való foglalatosságra van kijelölve. Nem házimunkára, mert azt alkalmazottak végzik, hanem a gyerekekkel, a párjával való intenzív együttlétre. Ezt nevezik “minőségi időnek” (זמן איכות).

A második példa a networking fontosságára hívja fel a figyelmet.

A kutatások azt mutatják, hogy ha valamit el akarunk érni, azt a legritkább esetben tudjuk a hozzánk legközelebb álló barátok, ismerősök segítségével, sokkal inkább egy olyan távolabbi, nevezhetjük felszínes ismerettség alapján, amely hatékonysága abban áll, hogy nagy számú.

Vagyis, ismerj meg minél több embert, de ami ennél is fontosabb – ismertesd meg Magad minél több emberrel!

A harmadik példa  a folyamatos tanulásra utal. Egy rendkívül sikeres szoftverfejlesztő, aki 50 éves korára mind szakmailag, mind anyagilag már “megcsinálta önmagát”, egy teljesen új témával kezd foglalkozni, amely új kihívással szolgál. Mivel ebben a második karrierben már nem a pénzszerzés vezérli, olyasmivel foglalkozik aminek a haszna legfeljebb a gyerekei, unokái életében jelentkezik majd – a minőségi élet meghosszabbításának lehetőségeivel. Ennek kapcsán az is kiderült, hogy emberünk tudásvágya korábban sem illeszkedett az általános és középiskola tanrendjébe – gimnáziumi érettségit sem szerzett, de tizenévesen beszemtelenkedte magát az egyetemi laboratóriumba, személyes mentorától tanult meg számítógépet építeni.

Ennek a történetnek is többféle tanulsága van, olyasmi is, ami nem tartozik szorosan a “leckéhez”. Az egyik, nyilvánvalóan a fékezhetetlen tudásvágy, ami azonban rendkívül célirányos.

Tehát nem arról van szó, hogy  elvégezzük a bölcsész kart, aztán a közgázon valamit, és majd csak kialakul, hanem  követjük a legbelső vágyunkat. Ha közben nem szerzünk érettségit, vagy diplomát, de a magunk elé kitűzött cél felé haladunk, akkor nagy esélyünk van arra, hogy abban, amit teljes odaadással csinálunk, még sikeresek is lehetünk. A siker magja tehát bennünk van, és tőlünk függ, hogy hajlandók vagyunk-e megdolgozni érte.

Az első lecke mindhárom alanya a semmiből építette fel magát. Ami persze felveti a kérdést, hogy akkor mindenkiből lehet sikeres ember? Erre, talán a következő részben kapunk választ…

A nyitóképen szereplő  Max Brenner csokoládé mindenesetre a pozitív választ erősíti: Oded Brenner 1968-ban született az izraeli Rehovot városkában, mint leszerelt katona, a sereg támogatásával végezte el a Tadmor iskolát – cukrász lett, de ezzel nem elégedett meg.

Először Ausztriába ment tanulni, aztán mint segéd hat évet dolgozott Németországban és Franciaországban.

Nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy Izraelben megteremti a csokoládé-kultúrát. 1996-ban nyitotta meg az első üzletet és ma már több tucat van a világ minden táján.

Utóirat:

Amikor a tv-sorozat facebook-oldalát alaposan átolvastam, kiderült, hogy nem az első részt láttam, hanem a másodikat. Az első résznek viszont van némi magyar vonatkozása is, így arról a második cikkben lesz szó – rövidesen.

Comments Closed

Hozzászólások (2)

Trackback URL | Comments RSS Feed

  1. Tamás szerint:

    Szia !

    Azt szeretném kérdezni, innen Magyarországról, hogy ezt a sorozatot kiadták-kiadják e Izraelben ? És ha igen, tudnál e benne segiteni, hogy honnan tudnám megrendelni ?

    Köszönettel Tamás

  2. ema szerint:

    Ez a sorozat még nagyon friss, most megy a 2-es csatornán, de érdeklődtem, hogy az előző sorozatot kiadták-e DVD-n. Az egyik legjobb ilyen üzletben TLV-ben megkérdeztem, de nem tudnak róla. Mindenesetre, igyekszem felvenni a kapcsolatot a szerkesztővel, mert szerintem annyira jó, hogy le kéne fordítani magyarra és legalább az IKI-ben kéne vetíteni. Héberül tudóknak ott van a weben, itt is megadtam a linket. A cikkek (eddig 4) megírásához én is ezeket használtam emlékeztetőül.