11_vájigás – וַיִּגַּשׁ

vájigás – és elébe lép…

(Mózes 1. könyve – 44.fejezet.18.bekezdéstől 47.fejezet.27.bekezdés végéig)

Mózes öt könyvéből az első lassan a végéhez közeledik, József története csúcspontjához ér, amikor József lopással vádolja a testvéreit, és Binjamint akarja börtönbe záratni.

A testvérek közül Jehuda lép ki és miközben magát ajánlja a legkisebb testvérük helyett, elmondja, hogy apjuk szerelmetes felesége meghalt, az egyik fia eltünt, nem élné túl, ha Benjamint is elveszítené.

Józsefet nemcsak meghatja ez az önfeláldozás, és Jehuda apja iránti szeretete, hanem úgy érzi, hogy testvérei valóban megbánták azt, amit ellene tettek, éppen ezért leleplezi magát – ő az elveszett testvérük.

Az előző részben már felvetettem a bűn és a büntetés közti összefüggést, amit a József és testvérei történetében. Az eltelt időben a testvérek megváltoztak, átértékelték a saját szerepüket, és amikor arról volt szó, hogy egyik testvérük esetleg újra valamilyen bűnt követett el (hiszen azt nem tudhatták, hogy Benjámin valóban ártatlan), akkor nem a gyengét áldozták fel, és mentették a saját bőrüket, hanem férfi módjára vállalták a felelősséget. Jehuda (az ő nevéből származik a zsidó elnevezés) tehát olyan mintáját adja a viselkedésnek, amely az európai kultúrában alapkövetelménnyé vált: a felelősségvállalás, ez esetben a gyerek bűnének átvállalása.

Aki ebben az értékrendben nőtt fel, annak felfoghatatlan, hogy lehet ez másként is, amikor nemcsak, hogy az előző bűnt nem bánja meg valaki, és újabbakkal tetézi, hanem még a felelősségrevonás elöl is gyerekek mögé bújik. Ha a testvérek igy viselkedtek volna, akkor József szeretete nem lett volna elég ahhoz, hogy nagyon szigorúan meg ne büntesse őket.

József a válságmenedzser.

Hiszen József nemcsak megfejti a fáraó álmát, hanem a hét szűk esztendőnek az átvészelésére is ad megoldást. Igaz, a fáraó is van annyira bölcs, hogy amit József tanácsol, azt megfogadja, és a szellemi termék jogát sem vitatja, amikor Józsefet kinevezi alkirálynak, hogy tegye a dolgát.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem tudták a fáraó egyiptomi tudósai megfejteni az álmot? Hogy lehet az, hogy egy fiú, aki nem is volt egyiptomi, a döntésekhez sem volt közel a kritikus időszak előtt, mégis tudott hathatós megoldással szolgálni?

Nem, nem azért mert a zsidók már akkor is okosak voltak….:) magam részéről mindig elvetettem azt a nézetet, hogy azért van olyan sok zsidó, aki maradandót alkotott a történelem során, mert ez egy kiválasztott nép, és ez genetikai adottság – marhaság! Más dolog a nevelés, amely minden emberből kihozhatja a maximumot, és a nevelésre valóban van egy nagyon sokgenerációs hagyomány, ami kétségtelenül megteszi a hatását, de itt talán másról is szó van…

Bizonyos összefüggéseket kivülről jobban lehet látni, mintha valaki belülről figyeli a folyamatokat. Ez az élet sok területére igaz. Korunkban, amikor minden rettenetesen túlspecializált, nagyon nagy szükség lenne olyan emberekre is, akik nem tudnak egy-egy témában minden részletet, de látják a dolgok közti kapcsolatokat, ezért nehéz helyzetekben könnyebben megtalálják a hatékony megoldást. Egy- egy probléma megoldása ugyanis a legritkábban van a problémán belül. Arról nem is beszélve, hogy válságos helyzetek éppen azért állnak elő, mert a hagyományos módszerek nem tudják fenntartani az egyensúlyt, tehát kell egy kreativ, vadonatúj gondolat.

József rendszerben látta a problémát, tudatosan és módszeresen gyűjtötte a tartalékot – nem a saját hasznára, hanem a közös érdekében – és a válság éveiben is megfontoltan tett lépéseket.

Vele szemben ott voltak azok az emberek, akik a bőség éveiben nem gondoltak a jövőre, és a hét szűk esztendőben mindenüket elveszitették, még a saját szabadságukat is. Valójában itt visszaköszön a felelősség és a felelőtlenség kérdése újból.

Ki felelős azért, ha emberek egy csoportja következetesen rossz döntéseket hoz? Ha mindezért bajba jut, akkor miért nem vállalja a felelősséget a teteiért? Verni az asztalt, hogy valaki más adjon és megintcsak adjon, csak azért mert az a másik felelősséggel dolgozott és élt, nem herdálta el, amiért megdolgozott?

A Tóra nem azt mondja, hogy rá se ráncs kisfiam, majd elvesszük a gazdagoktól, amit ők felhalmoztak, ha Te elherdáltad munkád gyümölcsét, hanem azt mondja, hogy ha nem gondolsz a jövődre, akkor a mai felelőtlenséged nagyon sokba fog kerülni! Elveszitheted a vagyonod, a földed, még az egyéni szabadságodat is!

Comments Closed

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.