28_mecorá – מְּצֹרָע

mecorá –  מְּצֹרָע   –  fertőző betegségek

(Mózes 3. könyve – 14. fejezet   1. bekezdéstől  15. fejezet végéig)

A fertőző betegségektől minden közösség fél. A „cárá” valamilyen bőrbetegség lehetett, amit később, már a keresztény középkorban leprának véltek, de a lepra nem gyógyítható betegség, az esetünkben pedig nem egyszer meggyógyult a beteg. Lehet, hogy ez egy pszichoszomatikus bőrbetegség volt, mert megjelenését bűnökhöz, vétkekhez is fűzték, vagyis lehet, hogy valamely tudatállapot váltotta ki, amely később megszünt, ezzel a betegség bőrön látható jelei is eltüntek.

Az az akkurátus gondosság, ahogy a betegséget diagnosztizálnia kell a papnak, jellemzi a félelmet és gondoskodást is. Mert egyfelöl védeni kell a közösséget, ha netán egy fertőző betegség üti fel a fejét, másfelöl nem lehet kivetni azokat az embereket, akik megbetegedtek.

Az ókori szöveghez képest igen praktikus előírások szerepelnek a nemibetegségekkel kapcsolatban is, és nagy jelentőséget tulajdonít az egészség megőrzése érdekében végzett tisztálkodásnak.

A dilléma nemcsak fertőző bőrbetegségekkel kapcsolatban áll fenn. Ha belegondolunk, hogy a közösség érdekében talán célszerű lenne kirekeszteni azokat, akik veszélyt jelentenek a közösség számára, akár agresszivitásukkal, akár „beteg lelkükkel”, kérdéses, hogy kit lehet „betegnek nyilvánítani”.

A sematikus rend és az életszerű rendszer között éppen az a hatalmas különbség, hogy a sematizmus nem tűr meg semmilyen devianciát, nem tud megbírkózni a mássággal, míg az életszerű rendszer attól működőképes, hogy belekalkulálja azt.