Esztétikagyár
A lap történetében még nem fordult elő, hogy előzetest írjak egy eseményhez, de miután most egy “szívügyemről” van szó, megteszem.
A szívügy pedig, hogy ne csak bennem kapcsolódjon össze az izraeli és a magyar kultúra, hanem másokban is. Ahogy az izraeli kultúra gazdagodott azzal, hogy a sokféle országból érkezett zsidók sokszor oly nagyon különböző világa összefonódott, a magyar művészeti életet is inspirálhatja az izraeli hatás.
Különösképpen fontos ez egy olyan közéleti légkörben, amikor a kormányzati szándék a befogadás helyett a szelekció mellett áll síkra.
A történet két évvel ezelőtt kezdődött, amikor Csákvári Gyula felfigyelt egy pályázatra, amit a Bakelit nemzetközi produkcióra írt ki. Gyula készített egy vázlatot, amit azonnal átküldött Fejes Kittynek, akivel még Ladányi Andrea társulatában dolgoztak együtt, és azóta is, a kettőjüket elválasztó kétezer kilométer dacára, nagyon jó barátságban maradtak. Kitty tehát az első perctől alkotótárs volt ebben a produkcióban.
A Bakelit pályázatát megnyerte a produkció, ezek után a Bakelit pályázott anyagi támogatásért. Az eredetileg 8 szereplős, élőzenés, táncos drámai előadást kétfősre kellett csökkenteni, mert mind összesen 600 ezer forint támogatást kaptak – ennek majd a kétszeresét tette hozzá Gyula “zsebből”, hogy a koprodukció létrejöhessen…
Az előadásnak, amely június 23-án este nyolckor lesz a Bakelitben, nem csak a pénzhiány volt az ellensége, de a problémákról majd máskor…
Mi az az esztétikagyár?
A kommunikáció globalizációjának egyik hatásaként kialakultak a nemzetközileg elfogadott esztétikai sémák.
A kinézetnek, az öltözködésnek, a viselkedésnek, de még a gondolatoknak és a véleményeknek is egyfajta elvárt szintje.
Ehhez már nem csupán a ruhákat, a cipőket lehet megvenni a világ minden táján, hasonló bevásárlóközpontok pont ugyanolyan üzleteiben, hanem a divatos arcformára szabhatjuk az orrunkat az állunkat, a szemeinket – nagyipari kellékek formába öntenek minket…
De hol van akkor az egyszeri és megismételhetetlen ember? A maga komplexitásában, érzékeny rezdüléseiben, kisebb-nagyobb hibáival?
Mindezekre keres választ Csákvári Gyula és Fejes Kitty közös produkciója, tánccal, zenével, magyar és héber szövegekkel.
2014.06.23-utóirat: az előadás nagyszerű volt – a néző számára mindenképpen, de a produkcióról részletesebben, a mögöttes problémákról a következő cikkben lesz szó