Minden-heti vérengzés

Miközben elcsendesültek az egyiptomi „forradalmi” változásokról szóló hiradások, és nincs „áttörő” eredménye a nyugati támogatással folytatott Kadhafi-ellenes harcoknak, a minden pénteki szíriai vérengzésről hónapok óta csak pár soros hírek jelennek meg a magyar sajtóban.

Egyetlen kivételt az jelentett, amikor május 15-én a Golán fennsíkon palesztin „nakba”-tüntetők tömegesen átlépték a határt.

A NOL cikke filológiai elemzés tárgya lehetne – hogy lehet a szóhasználattal véleményt nyilvánítani, befolyásolni, sőt, a tényeket is meghazudtolni. Csak egyetlen példa erre: „Szíria 470 ezer palesztin menekültnek ad otthont…” – hát, éppen ez az, hogy otthont nem ad, hanem nyomorúságos menekülttáborokban tartja őket 1948 óta, hogy bármikor bevethesse őket, ha érdekében áll. Most, hogy a belső problémáiról szeretné elterelni a figyelmet, arra bíztatták őket, hogy rohamozzák meg az izraeli határt.

Az izraeli katonák valóban nem kezdtek azonnal lőni – a tűznyitási szabályok meglehetősen szigorúak az IDF-ben, ez a katonai etika nem enged fegyvertelen emberekre vaktában lövöldözni. Maga a határ átlépése nem jelentett a katonákra nézve fizikai veszélyt. Az, hogy ezt egyesek úgy értelmezték, hogy „szabad betörni”, később súlyosabb következményekkel járt.

Az Aszad-rezsim sikeresnek ítélte az akciót, ezért ismételni akart: „naksza” – hatnapos háború elvesztésének évfordulója, mondták. Ez már sokkal kevésbé volt látványos, és a sérültek, halottak hozzátartozói is megértették, hogy eszközként használták őket.

A szíriai rezsim március óta mintegy 1200 saját polgárát ölte meg, többezer a sebesültek száma. 4000 menekült talált menedéket Törökországban, és minden éjszaka újabbak csatlakoznak hozzájuk.