Sitát hasaksuka –  שיטת השקשוקה –  Miki Rozenthal újságíró nem kevésbé  „mániákus” fickó, mint Doron Tzabari.

Őt a vagyon és a hatalom összefüggései izgatták – ez a témája az általa készített dokumentumfilmnek. A főszereplők, az Ofer fivérek, a magyar olvasókat is érdekelhetik, hiszen a Bécsi utcai beruházás hátterében Csipak Péter társaként ott áll az egyik,  Yuli Ofer.

Az 1954-ben született Miki Rozenthal elismert újságíró, televíziós dokumentarista. Jellemző rá a szívós kitartás, ha egy téma nyomába ered, és miután sok éves újságírói munkája során bizonyos összefüggéseket vélt felfedezni, úgy gondolta, hogy az Ofer-fivérek meggazdagodását és a politikai hatalommal való kapcsolatát teszi vizsgálata tárgyává.

Ettől persze nem lett népszerű sem a politikusok, sem a nagytőkések, de még a média-tulajdonosok körében sem, mert mint kiderült a filmből, elég szövevényes kapcsolat működik ezek között. 2005 és 2008 között készítették a filmet, de még az cég (yes)  sem vállalta a vetítését, amely a forgatást anyagilag támogatta. A vetítés körüli huzavona mindennél jobban példázta az ország leggazdagabb családjának befolyását.  Még a nagyközönség nem is látta a filmet, de az Ofer-fivérek mindenkit perrel fenyegettek.  Tulajdonképpen közösségi nyomásra mutatta be 2008 augusztusában a tel-avivi Cinematheque, és még hónapokig le sem tudta venni a műsoráról, mert teltházakkal játszották.

Időközben a Doron Tzabarinak is köszönhető változások a közszolgálati csatornánál lehetővé tették, hogy 2009 közepén levetítsék a több, mint 90 perces filmet, oly módon, hogy az Ofer testvérek is készíttettek egy „ellenfilmet„, és az is lement, majd egy nyilvános vita zajlott arról, hogy a politikai hatalom mennyire van szoros kapcsolatban a gazdasági hatalom képviselőivel, az oligarchákkal.

A „szakma” Rosenthal filmjének adta a 2009 évi legjobb dokumentumfilmnek járó díjat Izraelben.

A film címe a Saksuka-módszer, arra az Izraelben népszerű ételre  utal, amely a magyar tojásos lecsóhoz hasonlít leginkább, bár ebben kicsit túlteng a tojás, és ezért, ahhoz, hogy jó legyen,  készítés közben állandóan kevergetni kell. Valójában arra a furcsa „kevergetésre”, ahogy bizonyos döntésekben részes állami hivatalnokok egy idő után az Ofer család vállalkozásainak egyikénél találnak jól fizető állásra, miközben az állami tulajdonú, nagy vállalatok privatizációja során, nem teljesen egyértelmű, hogy ki járt jól az üzlettel…

A filmnek az ad külön aktualitást, hogy 2011-ben a tel-avivi Cinematheque vetítés +beszélgetős sorozatot indított „A korrupció és a mozi” Schitut vekolnoá – „שחיתות וקולנוע”, amelynek első  szereplője Miki Rosenthal és a filmje, a második Doron Tzabari és a filmje, a harmadik Ilana Dajan, aki a „Tények” című televíziós sorozatával szolgálja évek óta a korrupció ellenes harcot.

Comments Closed