Startra kész nemzet
Ez a legtalálóbb szlogen Izraelre
Tisztelet az ATV-nek, hogy elkészítette ezt az interjút – Singer az interjúban tömörítve elmondja azt, amit a könyvben leírnak szerzőtársával, és amit számos oldalról az amichay.hu is igyekszik megvilágítani, már évek óta – van mit tanulni az izraeliektől.
Ha én leírom, hogy miként terjedt el a hidroponikus saláta, akkor mondhatják azt – szép, egyedi eset. Más kérdés, hogy ebből is lehetne tanulni, mások sikerén keresztül kitalálni, hogy miként alkalmazható egy technológia az itteni körülményekhez és elvárásokhoz. Singerék könyve, többek közt azért nagyszerű, mert egy olyan területet mutat be, amely már régen túllépett az egyszeri csoda esetén, vaskos számokkal bizonyítja a tehetség sikerét.
„Izrael gazdaságának legdinamikusabban fejlődő ágazata a high-tech szektor. Már az előző évezred végén megkezdődött az a folyamat, aminek köszönhetően a legnagyobb high-tech multinacionális cégek, mint az Intel, a Motorola, az IBM, a Microsoft vagy a Cisco Izraelbe telepítették kutatásfejlesztési bázisukat. A high-tech cégek a válság előtt egy évben 1,1 milliárd dollárnál több tőkét vonzottak, a cégeladások értéke meghaladta a 3,2 milliárd dollárt. És akkor még nem beszéltünk a csúcstranzakcióról, amikor a HP megvette a Mercury szoftvercéget 4,5 milliárdért. A technológiai iparág motorjainak elsősorban azok a kisebb, K+F-t végző start-up cégek számítanak, amelyek indulásukkor és működésük első két évében jelentős állami támogatásra is számíthatnak. Az izraeli vezetés felismerte, hogy amennyiben nem nyújt megfelelő táptalajt a kezdeti ötleteknek, azok nem fejlődhetnek gyümölcsöző vállalkozásokká, így nem lesz exporttermékük. Komoly figyelmet szentelnek a feltörekvő technológiai kisvállalkozásoknak, amelyek a fiatalok számára a kitörés és a bizonyítás lehetőségét nyújtják, míg az állam számára biztosítják az új iparágban rejlő lehetőségek kiaknázását.” – írta a hvg idén januárban, a könyv megjelenése alkalmából, és azt a társadalmi közeget jellemzi, amely az ötletek kezdeti szakaszát támogatja.
Az ATV interjú erőssége az, hogy az izraeliekre jellemző hozzáállás okaira mutat rá:
– a befogadókészségre, a nyitottságra amely az új gondolatokkal kapcsolatban és a máshonnan jövő emberekre nézve is igaz,
– a kockázatvállalásra, a bukástól való félelem hiányára – a cselekvéseikbe belekalkulálják a bukás lehetőségét, ezért nem rettegnek tőle, hanem tisztában vannak azzal, hogy az is benne van a pakliban, ezért mernek kockáztatni,
– az áldozatkészségre, amit kétség kívül a katonai szolgálat fejleszt ki már nagyon fiatalon az izraeliekben – számukra az a „normális”, hogy mindenért meg kell küzdeni, még a létért is, ahhoz képest pedig egy üzleti vállalkozásba belefogni igazán csekély veszély,
– a kitartó küzdelem, a rengeteg befektetett munka, ami a kezdeti fázisban aránytalanul nagyobb, mint ami „kifizetődő” – hiszen a start-upok tekintélyes hányada nem ér el a kívánt célba, de az izraeliek tudják, hogy a bukásból is lehet tanulni, fel lehet állni és folytatni a kutatást valami új, valami még jobb felé – az újrakezdés, a sok évszázados, tradicionális zsidó életforma, amit az üldöztetések rájuk kényszerítettek, Izraelben értékteremtő erővé nemesült.
Az interjú kapcsán úgy gondolom, hogy a könyvvel érdemes egy kicsit részletesebben is foglalkozni – bár megjelent magyarul is, most a héber kiadás alapján próbálom megfejteni a könyv fantasztikus sikerét – egy cikksorozatban elemzem.
A sorozat következő része: Start-up nation
