Hadsereg Izrael Védelmére

Június 3-án este Isztambulon keresztül utaztam Montreálba.

Turkish Airlines – tavaly októberben vettem jegyet, jó áron. A lányomat és az unokáimat akartam meglátogatni – hét évvel azután, hogy férjhez ment egy kanadaihoz. Tizenhárom órát töltöttem az isztambuli repülőtéren – egyedülálló élmény, csak kicsit hosszú volt. Aztán egy közel nyolc órás repülőút és nagy boldogság! Este még sétáltunk a Mile End tüneményes utcáin, de már nem volt erőm megnézni az izraeli közszolgálati tv esti híradóját az interneten – ahogy egyébként rendes szokásom, bárhol is vagyok.

Június 12 óta egyre aggasztóbbak voltak a hírek: a három zsidó kamasz elrablása olyan esemény volt, ami előrevetítette – ennek nem lesz jó vége. Amint nyilvánvalóvá vált, hogy a srácokat elrabolták, az IDF ( Cahal  – Cvá Hagana Lejiszrael – Hadsereg Izrael Védelmére) megkezdte a szisztematikus keresésüket, miközben azokat a terroristákat sorra tartóztatták le, akik Gilád Salit kiszabadulása fejében jöhettek ki a börtönből. Válaszul Gázából egyre több rakétát lőttek Izraelre.

2014. július 10. Beer Seva - egy gázai rakétatámadás után.

2014. július 10. Beer Seva – egy gázai rakétatámadás után.

A közhiedelemmel ellentétben  Izrael sokszor és sokáig képes tűrni, hogy rakétákat lőjenek a dél-izraeli településekre – 14 éve tart ez az állapot -, lakosai állandó terrorfenyegetettségének elhárítására specializálódott hírszerzés éjt nappallá téve dolgozik, hogy idő előtt leleplezze a gyilkos szándékot.

Mert a gyilkos szándék folyamatosan fenyeget, mióta Izrael csak létezik.

Hogy miért gyűlölik az arabok Izraelt, az körülbelül olyan értelmetlen kérdés, mintha valaki a Holokauszt idején azt kérdezte volna, hogy miért gyűlölik a németek, a lengyelek, a franciák, a magyarok a zsidókat?

Akkor sem és most sem az a probléma, hogy egy nép gyűlöl egy másikat és ezért igyekszik elpusztítani – hatalmi érdekek mentén döntöttek egyesek, hogy a zsidókat ki kell irtani. Nem a német, a lengyel, a francia vagy a magyar nép döntött arról, hogy előbb kifosztjuk, megalázzuk, majd elpusztítjuk a zsidókat, és most sem a palesztin arabok döntöttek arról, hogy rakétákkal lőjék az izraeli városokat, falvakat…

Kétségtelenül, a Holokauszt embertelen folyamatának voltak haszonélvezői, németek, lengyelek, franciák és magyarok, akik erőfeszítés nélkül hozzájutottak zsidó honfitársaik értékeihez, de ezt a lehetőséget a hatalom nyitotta ki számukra.

A palesztin lakosság pedig egyértelműen vesztese annak, hogy a vezetőik nem értenek máshoz, csak a terrorhoz, azzal együtt, hogy ők választották ezeket a vezetőket.

Ám, aki a magyar történelmet kicsit is ismeri, az tudja, hogy a szabadnak kikiáltott választásokat nehezen lehet „népakaratnak” tekinteni, ha a politikai légkörben félelem uralkodik, vagy a választók többsége nincs tisztában a demokrácia működésének mechanizmusával, kulturálisan és tudatilag is egyfajta hűbéres-rendszerben él. Ami Magyarországon az uram-bátyám mutyikapcsolat, az az arab világban a törzsi társadalom mindenféle haladást ellenző erői.

Mint ahogy a Holokauszt idején voltak tisztán látó, tisztességes, jó emberek, akik nem fogadták el a lebutított ideológiát, és hallgatólagosan ellenálltak, vagy aktívan segítettek az üldözötteknek, úgy a palesztin arabok között is vannak, akik világosan látják, hogy sem a Fatah, sem a Hamasz nem szolgálja népük érdekeit.

Kanadai béke - közel-keleti álom...

Kanadai béke – közel-keleti álom…

Ám ők, legalább annyira az életüket kockáztatják, mint az európai zsidó-mentők 1944-ben.

Ezért aztán nyilvánosan nagyon kevesen merik vállalni azt, hogy az izraeliekkel való értelmes együttműködés hívei. Más kérdés, hogy magukban mit gondolnak, közvetlen családi, vagy baráti körben mit mernek kimondani.

Nem hiszem, hogy az arab anya, aki a televízióban, nagy hangon a dzsihádnak (az iszlám „szent” harca a „hitetlenekkel” szemben) ajánlja fel kisgyerekét, az valóban örül, hogy a gyereke sahid (mártír) lesz, de ez a társadalmi elvárás, amely sokszor erősebb, mint bármi más.

Miközben élveztem a kanadai béke örömeit, a család szeretetét, a montreáli multikulti áldásait, sűrűsödtek a baljós hírek.

Az első napok fáradtsága után, hacsak WIFI volt a közelben, követtem a híreket, éjszaka pedig, amikor a család már aludt, hallgattam az izraeli katonai adó reggeli műsorát.

Július 8-án elkezdődött a hadművelet, amelyet Szilárd Szikla ( מבצע צוק איתן) néven jegyeznek ezentúl.

 

 

 

 

Comments Closed