Azok után, hogy  Yoav Galant jelölését, kényszerűen, elvetették, és az ötlet, hogy ideiglenes főparancsnoka legyen az Izraeli Véderőnek heves ellenállást váltott ki szakmai körökben,  Ehud Barak hadügyminiszter február 6-án döntő lépésre szánta el magát: megnevezte az új jelöltet: Benjamin Ganz tábornok lesz a ramatkal (így hívják héberül a vezérkari főnököt). Kinevezését  a jelöltet vizsgáló bizottság döntése véglegesíti, ha semmi nem jön közbe.

Mindenesetre,  Ehud Barak döntésének gyorsasága örvendetes, hiszen a jelenlegi geostratégiai helyzetben a hadsereg nem maradhat kellő mandátummal rendelkező vezető nélkül. Az egyiptomi zavargások miatt a sinai határ már nem csak az afrikai menekültek miatt kritikus védelmi vonal, nem beszélve a libanoni hatalmi harcok esetleges következményeiről.

Benjamin Ganz 1959-ben született, holokauszt-túlélő szülei a valamikori Magyarországról származtak.

Katonai pályafutása szinte predesztinálja a tisztség betöltésére. Szolgált az ejtőernyősöknél, a „shaldag” kommandónál – Teljes neve „Yehidat Shaldag” vagy Kingfisher Unit. Az alakulat a légierő levegő-föld kommandója. /Special Air-Ground Designating Team „T’zevet Simun Karka Avir TSKA/ A megnevezés a bevetések típusait írja le. Mivel a légierőhöz tartozik az itt szolgálók nagy tapasztalatokkal, rendelkeznek a haderőnemi, illetve fegyvernemi együttműködésben. Erre a tudásra rendkívül nagy szükség van napjainkban.  Parancsnoka volt az északi főparancsnokságnak, majd később a szárazföldi erők főparancsnoka lett. Ide tartozik a lövész, ejtőernyős, harckocsizó, tüzér, műszaki, felderítő csapatok szervezése, kiképzése, felszerelése, stb./GOC Army Headquarters,”Mifkedet Zro’a HaYabasha” MAZI/. Részt vett a libanoni háborúkban, volt katonai attasé a Washingtoni nagykövetségen,  és vezérkari főnök helyettes.  Vezérkari és nemzetvédelmi tanulmányokat folytatott, majd a tel-avivi-,  illetve haifai egyetemen történelmet és politikai tudományokat hallgatott. Tanult az USA-ban a Nemzetvédelmi Egyetemen /NDU/.

2007-ben Dan Halutz utódlására már szóba került, mint esélyes a hadsereg főparancsnoka posztra, Moshe Kaplinsky és Gabi Askenazi mellett. A választás akkor Askenazira esett. Szóba került a neve az elmúlt évben is, mint lehetséges vezérkari főnök, de miután Barak Galantra szavazott, három hónappal ezelőtt a leszerelés mellett döntött. Most úgy néz ki, hogy vissza veheti az egyenruhát. Rosh Haayinban lakik, nős, négy gyermeke van.

Gabi Askenazi a jelenlegi ramatkal 2007 óta óta látja el tisztségét. Már a kezdetektől léteztek bizonyos feszültségek közte és Ehud Barak között. A  Marmara incidens során elkövetett katonai hibák valószinüleg csak élezték a korábbi ellentéteket. Az IDF szervezete némileg eltér a nagy hadsereggel rendelkező más államok katonai szervezetétől és ezért a ramatkal szerepe is jelentősebb a katonai műveleteknél.

Izraelben,  a politikai  vezetők közötti kapcsolatokban jelentős szerepe van az illetők  korábbi, hadseregbeli pályafutása. Szerintem, ez az IDF társadalomban betöltött szerepét tekintve érthető és bizonyos szintig elfogadható.  Például,  Benjamin Netanjahu korábban Ehud Barak parancsnoksága alatt szolgált „Sayeret Matkal” elitegységben. Talán ez is hozzájárul a kettőjük közötti,  pártállástól független, jó viszonyhoz.

A második libanoni háború (2006) során keserves tapasztalatokat szerzett az ország a komoly katonai érdemekkel nem rendelkező hadügyminiszter (Amir Perec) és a szintén „civil” miniszterelnök (Ehud Olmert) nem éppen célszerű döntéseit illetően.

Tavaly nyáron,  a korábbiakhoz képest kiéleződött a ramatkal tisztség betöltéséért folytatott küzdelem. A jelöltek között volt Yoav Galant a Déli parancsnokság főparancsnoka, Gadi Eizenkot az Északi parancsnokság főparancsnoka valamint Benny Gantz helyettes ramatkal. Yoav Galant jelölését befolyásolta egy tisztázatlan körülmények között napvilágra került levél, amely Galant kinevezése mellett lobbizott. Bár a levél szándékára máig nem derült fény ennek ellenére Barak szeptemberben bejelentette, hogy nem hosszabbítják meg Askenázi megbízatását / erre is lett volna lehetőség / és 2011. febr.. 15.-től  Yoav Galantot nevezik ki, azonban ez, mégsem sikerült.  A közelmúltban napvilágra került területfoglalási ügy következtében megbízatásának visszavonása további kérdéseket vet fel. Az vitathatatlan, hogy tette sérti a hadsereg erkölcsi elveit, de a kérdés, hogy szeptember óta miért csak most kerültek ezek napvilágra. „Harmincnégy évig védtem az államot – most elvárnám, hogy az állam védjen meg engem” nyilatkozta nemrég.

Comments Closed